"Iskola kioktatja a gyerekekből a kreativitást?"

Ez a kérdés számomra több kérdést is fevetett?

1. kérdés: Mi az a kreativitás?

válasz:

A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. (Guilford)

Ha a tapsztalatokat össze kell kapcsolni valamilyen módon,

akkor először össze is kell azokat gyűjteni.

2. kérdés: Hol fogja a tanuló ezeket a tapasztalatokat összegyűjteni?

válasz:

A család az első olyan közeg, amit megtapasztal a gyermek. Az idő előrehaladtával egyre szélesebb, egyre tágabb a világ. Mennyi új információ, mennyi új tapasztalat, mennyi új ismeret! Ezek egy feldolgozási módját, szerintem meg kell tanítani a gyerek számára. De tudatosítanunk kell a tanulóban, hogy lehet/van más feldolgozási módja is ennek a sok információnak. A legtöbb (tudományos) ismeretanyagot az iskolákban kapják a tanulók. Sajnos azt kell hogy írjam, javarészt instant változatban (tanórák száma és a tananyag mennyisége nem arányos, középszintű érettségi követelményei, ...). És a gyerekek nagy százaléka ezt így el is fogadja, mert nekik így könnyebb(?). Sokan ellenérzéseket táplálnak a matematika (a legideálisabb reál(?)tudomány) iránt. A legtöbb problémával (ez itt most nem a köznapi értelemben vett probléma), megoldásra váró feladattal ebben a tudományban szembesülhetünk.

És már itt is a következő kérdés!

3. kérdés: Milyen a problémák iránti érzékenysége a tanulónak?

válasz:

Röviden? Változatos...

példa:

Hány négyzetméter szönyegpadlót kell venni a téglalap alaprajzú szobád padlójának felújításához, ha oldalai 4,5m és 3m hosszúak?

válaszok: Nincsen külön szobám!, Nem is téglalap alaprajzú!, Nálunk parketta van!, Majd apu kiszámolja! ...

Ezeket a válaszokat ugye más is hallotta már?

4. kérdés: Hogyan csalogassuk elő a tanulókból a problémák többféle megoldásának a vágyát?

4. válasz(?):

Minél több gondolat annál jobb. Kombináljuk a gondolatokat! Pozitív minta. Útmutatás. Nyitottság. Segítségnyújtás. Humorérzék. Empátia. Bizalom. Értelmezés. Értékelés. Játék.

(Ez a felsorolás véletlenszerű és nem teljes!)